Relax Nap Stúdió | Nagykáta

Éget a zsír, és felszabadítja a méreganyagokat. Méreg – Wikipédia

Terminológia[ szerkesztés ] Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok például egyes baktériumok fehérjéiamelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák. Éget a zsír kémiai méreg és a toxin fogalmát gyakran a kutatók sem különböztetik meg egymástól. A szubkután módon például harapás, csípés, kígyómarás által ható állati toxinokat venomoknak nevezik.

A mérgező növény vagy állat olyan élőlény, amelynek elfogyasztva mérgező hatása van, a mérges állat olyan, amely a mérgét zsákmányolásra vagy önvédelemre használja. Ugyanaz az élőlény lehet mérgező és mérges is.

éget a zsír, és felszabadítja a méreganyagokat

A toxikus és mérgező fogalom egymás szinonimái. A kémiában és a fizikában a méreg olyan anyag, amely egy reakciót meggátol, például azáltal, hogy egy katalizátorhoz kötődik. A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, amelyek korrozívakrákkeltőekmutagénekteratogének vagy és felszabadítja a méreganyagokat lehetnek.

A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb. Éget a zsír szerkesztés ] A mérget jelölő halálfej A mérgeket általában halálfejjel szimbolizálják, amely arra utal hogy potenciálisan halált okozhatnak. Az Amerikai Egyesült Államokban más szimbólumokat használnak, ilyen például és felszabadítja a méreganyagokat Mr.

Yuk szimbólum. Akik ezt támogatják, azzal érvelnek, hogy a halálfej érdeklődést kelthet a gyerekekben, mert a kalózokra emlékezteti őket, míg a Mr Yuk szimbólum nem.

Az olyan vegyületeketamelyek nem okoznak halált, csak korrozívak, enyhén toxikusak vagy egészségkárosítóak a köznyelvben szintén mérgeknek nevezik, de ezeket általában nem jelölik halálfejjel. Az ENSZ-ben az egészségre káros vagy irritáló anyagokat narancssárga háttéren nagy fekete X-szel jelölik.

A mérgek használata[ szerkesztés ] A mérgeknek általában nem a mérgező, hanem egyéb tulajdonságait használják ki. A mérgező hatásnak csak szűk határok között veszik hasznát, például kártevők vagy gyomok irtása, vagy építőanyagok konzerválása és élelmiszerek tartósítására.

Ahol lehetséges egyre inkább olyan anyagokat kell használni, melyek az emberekre kevésbé károsak. Ez alól léteznek kivételek is, mint például a foszfinamit ma is használnak. Az emberiség története folyamán sokszor használták szándékosan a mérgek mérgező hatását gyilkosságra, öngyilkosságra és kivégzésekre.

Kivégzési módszerként a mérgeket a kivégzett személlyel megetették, például az ókori Athénban Szókratész belélegeztették például szén-monoxidot vagy hidrogén-cianidot a gázkamrákban vagy beinjektálták lásd halálos injekció. A mérgeket sokkal gyakrabban használják más hasznos tulajdonságaik miatt.

éget a zsír, és felszabadítja a méreganyagokat

A kémiai szintézisekben a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legbiztonságosabb vagy legolcsóbb módszereknél használt vegyszerek gyakran mérgezőek. Különösen kísérleti laboratóriumokban használnak specifikus reaktivitásuk miatt mérgező anyagokat.

Erre példa a krómsavmely egyszerű reagens. Sok technikai berendezéshez különleges fizikai tulajdonságok szükségesek. Ha egy mérgező anyagnak megvannak ezek a tulajdonságai, ezt alkalmazzák.

Különösen fontos a reaktivitás. A progresszív fogyás pensacola például igen korrozív és mérgező anyag, viszont nagy affinitása van a szilíciumhoz, amit kihasználnak az üvegmaratás és a félvezetőgyártás folyamataiban. Biológiai mérgezés[ szerkesztés ] Akut vagy heveny mérgezésről akkor beszélhetünk, ha egy élőlény csak egyszer vagy csak rövid ideig érintkezett a mérgező anyaggal, és mérgezés alakul ki benne.

A tünetek és a kontaktus ideje között szoros összefüggés van.

Krónikus v. Itt a tünetek nem jelentkeznek azonnal vagy az anyaggal való minden egyes érintkezéskor.

éget a zsír, és felszabadítja a méreganyagokat

Az élőlény fokozatosan vagy csak hosszú látens időszak után betegedik meg. A krónikus mérgezés leggyakrabban olyan anyagoknál fordul elő amelyek felhalmozódnak a szervezetben, mint például az ólom fogyás koffein kiegészítő a higany.

Please wait while your request is being verified...

Az idült mérgezés tünetei sokszor teljesen eltérnek ugyanazon anyag heveny mérgezésének tüneteitől. A mérgek érintése vagy felszívódása azonnali halált vagy egészségkárosodást is okozhat.

Az idegrendszerre ható szerek másodpercek vagy még rövidebb idő alatt lebéníthatják a szervezetet. Ide tartoznak a természetes biológiai neurotoxinok és az ideggázok is, melyeket a hadiipar állít elő. A belélegzett vagy elfogyasztott cianidot amerikai gázkamrákban használják gyors kivégzési módszerként.

Ez az anyag azonnali halált okoz, egyrészt sokkal jobban kötődik a hemoglobinhozmint az oxigén fulladáséget a zsír mert a mitokondriumokban működő ATP-termelő enzimek gátlásával gátolja az energiatermelés folyamatát. A másik amerikai éget a zsír mód a nagyon magas koncentrációjú kálium-klorid intravénás injekciója. Ez gyors szívmegállást okoz, mivel megszünteti a szívizom összehúzódásához szükséges sejtpotenciált.

A legtöbb rovarirtószert úgy tervezték, hogy célzottan mérgezzen egyes fajokat, de a nem célzott fajokon is megfigyelhetünk akut vagy krónikus mérgezést, többek között a mérget alkalmazó embereken és más jótékony állatokon is.

még pár óra, aztán vége

Sok olyan anyag, amit méregnek tekintenek csak közvetett úton mérgez. Ilyen például a metanolamely önmagában nem mérgező, de a májban formaldehiddé és hangyasavvá alakul, melyek már mérgezőek. Sok gyógyszermolekula is a májban válik mérgezővé.

A májenzimek közötti egyének közti különbségek miatt bizonyos gyógyszermolekuláknak egyénenként eltérő toxicitása van. A biológiai mérgezések tüneteivel, mechanizmusával és kezelésével a toxikológia tudománya foglalkozik.